A KMCSSZ rövid története

Az 1920-ban alakult Világiroda és 1922-ben alakult International Conference-nak alapítói között volt.Magyarországon az elsõ cserkészcsapatot 1910-ben szervezték. Két évvel késõbb már annyian voltak, hogy megalakíthatták a Magyar Cserkész Szövetséget. Az elkövetkezõ években a magyar cserkészet gyors ütemben fejlõdött, bár az elsõ világháború fékezõen hatott.

A Trianon utáni kemény idõkben a magyarság elsõ nagyobb nemzetközi sikere a magyar cserkészek kitûnõ teljesítménye volt az 1924-ben tartott dániai jamboree-n, ahol a versenyben Anglia és az Egyesült Államok mögött a harmadik helyet szerezték meg.

1926-ban rendezték a megyeri nagytábort, 8000 résztvevõvel. 1929-ben már 852 magyar cserkész utazott ki Angliába, a harmadik jamboree-ra, ahol ismét kitûntek teljesítményeikkel, szerepléseikkel. A Fõcserkészt, gr. Teleki Pált a Világbizottság (International Committee) tagjává választották.

1933-ban a Magyar Cserkészszövetség rendezte a világjamboree-t a gödöllõi kastély parkjában. Ötvenöt nemzet 25,792 cserkésze vett részt ezen a világtalálkozón, amelyen a világ fõcserkésze, Lord Baden Powell is megjelent.

A Leánycserkész Szövetség szintén Gödöllõn rendezte a Pax Ting nevû leányjamboree-t 1939 nyarán, négyezer cserkész részére.

1941-ben már 1000 csapatban 60,000 cserkész mûködött Magyarországon, egyre nehezebb politikai és gazdasági viszonyok között.

Az addigi eredmények igen jelentsek voltak. Az elsõ népszerû népdalkönyvet (101 Magyar Népdal) a MCSSZ adta ki, Kodály Zoltán elõszavával, s ezzel számûzték az idegen dallam énekeket, amelyeket az iskolákban meg javában tanítottak. Megindult a szervezett falukutatás és a regös mozgalom. Cserkész néptánccsoportok elsõk voltak az országban.

Öregcserkészek a munkapadoktól a parlamentig mindenütt terjesztették a cserkészszellemet és szolgálták az örök magyar érdekeket.

A háború után még egy rövid ideig mûködött az ujjászervezett Magyar Cserkész Szövetség, de 1948-ban a kommunisták végül is feloszlatták.

1945-ben Nyugat Európa menekülttáboraiban éledt ujjá a Szövetség. Csapatok alakultak ott, majd a kivándorlásokat követen, fõként tengeren túlra helyezõdött át tevékenységünk.

Csapataink vannak Angliában, Németországban, Ausztriában, Franciaországban, Svájcban, Svédországban, Venezuelában, Brazíliában, Argentínában, Ausztráliában, az Egyesült Államokban és Kanadában. Szórványcserkészeink úgyszólván a világ minden országában akadnak. A nyugati világ magyar iskoláinak a felét mi tartjuk fenn. Vezetõ jelöltjeinktõl magyar nyelvbõl és irodalomból, földrajzból és történelembõl érettségit követelünk. 1954-tol 2002-ig 2880-an szereztek érettségit. Könyvkiadásunk jelentõs. Fõként tankönyveket, cserkészkönyveket és néprajzi munkákat adunk ki. Tánc és regõs csoportjaink elsõként alakultak a nyugati világban, és sok civil tánccsoport magját alkották vezetõink.

A központi vezetõ képzõ táborunk (Fillmore, NY) mellett Ohioban, Ausztráliában, Németországban és Brazíliában tartunk fenn parkokat. Cserkészházaink vannak New Brunswick, Garfield, Sidney, Buenos Aires, és Cleveland városokban.

Világrészek, országok magyar cserkészeink kapcsolatát erõsítik folyóirataink (a Magyar Cserkész és a Vezetõk Lapja), a jubileumi táborok, tanulmányi ösztöndíjak, vezetõ képzõ, és Corvina táborok.

1989-ben a magyarországi kormány újból megengedte az otthoni cserkészet mûködését; ekkor változtattuk nevünket Külföldi Magyar Cserkészszövetséggé. A legújabbi idõkben a Kárpát medence ifjúsága érdekében is dolgozunk. Több száz fiatal vezetõ kiképzésével és a cserkész szakirodalom 50,000 kötetével segítettük.

Napjainkban a Kárpát medence többi országának, az elszakított területek ifjúságának támogatása az új cél. Azokról szeretnénk gondoskodni, akik a lehet legsúlyosabb helyzetben élnek, akiknek puszta létét is vak gyűlölet fenyegeti.

 

Archív fotóalbumok:

Ingatlanok, intézmények

 

Kárpát-medence

Külkapcsolatok