Hungarikumok Whatipun

Szerző: Krekuska Róbert Közzétéve:

A nyári magyar tábort 2021. január 8 és január 11 között rendeztük meg, Új-Zéland legrégebbi még ma is működő szálláshelyén, Auckland nyugati partján, a Whatipu Lodge-ban.
A résztvevők, 12 és 16 év közötti fiatalok Új-Zéland minden zeg-zugából érkeztek hozzánk. Voltak Aucklandiek, de jöttek Tokoroából, és New Plymouthból is.

A tábor fő témája a hungarikumok volt. A fiatalok a tábor öt napja alatt csapatokbann oldották meg a különböző hungarikumokkal kapcsolatos feladatokat, kihívásokat. A négy csapat, a Szürkemarha Pálinka, a Vódaszíz, a Hízott libamáj és a Fröcccs fej-fej mellett versenyzett a győzelemért.

Fotó Galéria megnyitása

A tábor napirendje minden nap fél nyolckor kezdődött: ébredés, séta a tengerpartra – a tengerparton kis nyújtózkodás, reggeli torna vagy akár kézenállás-verseny. Reggelire aznap készült friss kenyeret, kiflit vagy fonott kalácsot kaptak a gyerekek. Az adott napra két programsorozattal készültünk: egy délelőtt, egy pedig délután, mind a hungarikumok köré építve.

A teljesség igénye nélkül:

Az első nap egy tréfás mini olimpiát rendeztünk a legeredményesebb magyar sportágak tiszteletére.

A második nap a magyar gasztronómia jegyében telt. A fiataloknak bekötött szemmel fel kellett ismerniük különböző magyar fűszereket, megtalálni jellegzetes magyar receptek hozzávalóit, volt kvíz, és az önkéntes séf-tanoncok beállhattak a szakácsunk, Matyi mellé a konyhába, hogy kitanulják az aznapi ebéd készítésének csínját-bínját.

A harmadik napon reklámfilmeket készítettek a gyerekek különböző magyar találmányokhoz, azzal a csavarral, hogy egyik találmányt sem lehetett rendeltetésszerűen használni. Így ismerhettük meg a gyufát mint fogfeketítő eszközt, a szódavizet mint robbanóanyagot, a »bíró« golyóstollat mint sportszert, és a rubik kockát mint társasjátékot. Berendeztünk egy moziszobát, és az elkészült filmeket itt néztük meg közösen – nagy nevetések közepette. Délután logikai feladatokat oldottunk meg, ördöglakatokat bogoztunk ki, illetve az egyes csapatok testükből alkottak meg magyar találmányokat. Este megnéztük a naplementét a parton, és az élet nagy kérdéseiről beszélgettünk.

A negyedik nap a kézműveskedésen volt a hangsúly. Lehetett nemezelni, karkötőt fonni, gyufamakettet építeni, emlékpólót festeni, kulcstartót csomózni. Este a házigazdánk éjszakai túrára invitált minket a közeli erdőbe, ahol megfigyelhettük az új-zélandi dzsungel különleges éjjeli lényeit. Láttunk wetákat, pókokat, világító rovarokat illetve megetethettük és megsimogathattuk a közeli patakban élő angolnákat is. Az utolsó napon különböző csapatbajnokságokat rendeztünk.
A foglalkozások között minden nap volt idő szabad programra, teniszezésre, fürdőzésre, trambulinozásra, társasjátékokra, számháborúra és persze sok-sok beszélgetésre-ismerkedésre. Többször elsétáltunk a közeli barlangokhoz, ahol további játékokat játszottunk.

A tábor ideje alatt végig magyar ételeket ettünk, ami a gyerekek és a felnőttek körében is nagy sikert aratott. Csodálatos szakácsunk, Matyi készített nekünk gulyáslevest, rakott krumplit, rántott csirkét, pulykacombot, ettünk magyar kolbászt, szalonnát, szaloncukrot, sajtos pogácsát, és sok más, Magyarországra emlékeztető ételt.

A tizenévesek meglátásom szerint nagyon élvezték a tábort. Sokat játszottunk, de sokat tanultunk is. Egészen megható volt látni ahogy a fiatalok ráébrednek, hogy személyes életttörténeteik mennyire hasonlítanak egymásra, milyen volt Új-Zélandra költözni (már aki nem itt született) és milyen magyarnak lenni egy másik országban. A magyarul jobban beszélő gyerekek segítették a gyengébben beszélőket. A legfőbb szabályt, hogy a táborban magyarul beszélünk egymással, szépen sikerült betartani. A gyerekek fejlődését öröm volt nézni, még akik eleinte vonakodtak is, a második-harmadik napon már magyarul vágtak egymás szavába, egy-egy feladat megoldásakor.
Az öt nap alatt nagyon kedves kis közösség alakult ki. Nehéz volt a búcsúzás, jó lett volna még tovább is együtt maradni. A fiatalok már most jelezték, hogy nagyon szeretnének részt venni jövőre is egy ilyen táborban, ami talán a lehető legnagyobb dicséret, amit szervezőként kapni lehet.

Jövőre, veletek, ugyanitt!

 

További részletek: https://diaszporaiskola.org/