Szentkirályi Pál, a 2005-ös Jubi Tábor parancsnoka tollából:

Szerző: Krekuska Róbert Kategória:

(Sík Sándor Cserkészpark, Fillmore, NY, 567 cserkész, Magyar Lovagkor, Nagy Lajos)

 

A 2005-ös jubileumi tábor szervezése volt cserkészéletemnek egyik legnagyobb kihívása és egyúttal csúcspontja is. A többi cserkész felelősségeim miatt csak szeptemberben vállaltam el, és 11 hónap alatt szerveztük meg a tábort. Külön törekedtem arra, hogy más kerületekből is legyenek altábor parancsnokok, illetve helyettesek és több vezető is. A szervezést több, mint 25 gyűléssel és telekonferenciával, valamint több, mint 3000 drótpostával intéztük. Céljaink a jellemnevelés a lovagi erényeken és a 10 cserkésztörvényen keresztül, az élmény a kerettörténeten és a programokon keresztül, a cserkésztudás gyakorlati alakalmazása, a magyarságtudat bővítése a magyar beszéden, népdalokon, kultúrán keresztül és a cserkészkapcsolatok kialakítása voltak. Sok logisztikai és műszaki újítást bevezettünk, pl. az étrend korszerűsítését és a logisztikai elemek méretezését a létszámhoz. Az alapvető logisztikai táblázatot a mai napig is használjuk a VK és jubi táborok szervezésénél. A Sík Sándor cserkészparkot is fejlesztettük a vízlevezetéssel, a nagy zuhanyban a folytonos vízmelegítéssel és az új kiscserkész, illetve a Nádas ház építésével.

A Nagy Lajos és a lovagkor kerettörténetet szorosabban összekötöttük a jellemneveléssel, és a nagy réten megépített vár volt a sok közös foglalkozásnak a központja. Külön kerettörténeti élmények voltak a lovasszekérrel való szállítás az altáborokba, a fák tetején való építkezés és élés, a spontán kitörő népi játék a Letchworth-i uszodában, közel 600 személy többszörös megetetése középkori ételekkel a várban, egy lovász állandó ottléte és segítsége, lovas jelenetek a tábortűznél, a lovagi tornák és a lóhúzás, valamint az utolsó esti lovaggá avatás, amikor minden résztvevő egy igazi kardot kapott! Még mindig emlékszem a vezetők reakciójára, amikor először fölvetettük az ötletet, hogy milyen nagy élmény lenne egy cserkésznek, hogy egy igazi kardot kap a lovagkori tábor végén. A táborra visszatekintve, minden fáradtságot megért, és kitűnő csapatmunka volt vezetőtársaimmal, de leginkább a gyerekek arcán látott meglepetés és öröm volt megható, amikor lovaggá avattuk őket, és kardot kaptak.

Sikerült céljainkat elérni, cserkészetünk minőségét emelni és a csapatokat lelkes cserkészekkel és vezetőkkel ellátni a következő évekre – ez a „mi” jubitáborunk volt!

 

Kategória: Sajtó