Szentkirályi Endre, a 2015-ös Jubi Tábor parancsnoka tollából:

Szerző: Krekuska Róbert Kategória:

(Sík Sándor Cserkészpark, Fillmore, NY, 702 cserkész,  II. Rákóczi Ferenc, kuruckor)
Buffalóban voltam egy tiszti konferencián, mikor véletlenül benyitottam egy gyűlésre, ahol mindenki rám nézett, és elkezdett nevetni. Később sült ki, hogy azért nevettek, mert pont akkor beszélték meg, hogy felkérnek jubitábor parancsnoknak. Nem tudtam, mire vállalkozom. Körülbelül olyan érzés volt bennem, mint amikor hatéves koromban édesapám elvitt az első cserkészgyűlésemre, és mondta, mehetek a többiekkel. Kérdeztem, tényleg? Mondta, igen, nyugodtan. És ezzel elkezdődött 45 év jó élmény, kihívás, táborozás, együttműködés, és magyarságtudat.
Számomra a 2015-ös Jubitábor olyan volt, mint egy őrsi portya vagy egy csapattábor, csak sokkal több emberrel. Volt benne jó élmény, kihívás, táborozás, együttműködés, és magyarságtudat. Legnagyobb kihívásom az volt, mikor el kellett dönteni egy közelgő esővihar előtt, hogy tartsunk-e 700 cserkésszel számháborút, lisztgránát csatát. Ugyanolyan bizonytalanság, mint amikor egy őrsi portyán el kell dönteni, hogy felrakjuk a menedékhelyet, gyűjtsünk inkább tüzifát, vagy keressünk jobb táborhelyet. De segítséggel és jótanáccsal megoldottuk, Rákóczi Ferenc serege legyőzte a labancokat, és utána csaptunk egy óriási lakodalmat, ezer ember részvételével. A természetben való táborozás és az együttlét a barátokkal, mint minden cserkésztáborban, az volt legjobb élményem táborparancsnokként is. Most is kint vagyok a természetben, onnan írom e sorokat, táborozván az erdőben, mert ott találja meg az ember az igazi szépet, jót, nyugalmat.
Szentkirályi Endre
Kategória: Sajtó